2013. május 12., vasárnap

Irány Svájc, a hósipkás hegyek országa


Irány Svájc, a hósipkás hegyek országa! A "Kiss csapat" utazni szerető tagjai Ausztria, Írország, Norvégia, Franciaország, Csehország, Anglia csodálatos tájai után ezen a nyáron Svájc felé vették az irányt.


Egy pénteki este indultunk útnak, az éjszakát az autóbuszban töltöttük, előkerültek a kispárnák, takarók és hamarosan durmolt a társaság. Másnap reggel német földön tornáztattuk lábainkat, kimostuk szemünkből az álmot. Délelőtt végeláthatatlan almáskertek köszöntek felénk, soha nem láttam még ennyi zöldalmát. Schaffhauzennél léptük át a svájci határt, itt a Rajna-vízesést csodáltuk meg. A 23 méter magasból lezúduló víztömeg gyönyörű látvány, ez kontinensünk egyik legnagyobb zuhataga, ahol a Rajna áttör a Jura mészkőfalain.

Rajna-vízesés

Luzernben sétáltunk az óváros két fedett fahídja között. A fahíd nyitott fedélszékét 147 kép díszíti, a város védőszentjének tetteiről, és történelmi múltjáról.

Luzernben sétáltunk

Csodás tájakon haladtunk tovább szálláshelyünk, Adelboden felé. Az 1433 méter magasságban fekvő 3000 méteres hegycsúcsokkal övezett  üdülő falu volt az otthonunk egy héten át. Házunk mellett zuhogó folyócskában kavicsokat gyűjtöttünk, az udvar zöld gyepén tollasoztunk, pingpongoztunk a havas csúcsok és óriás fenyők tövében. Azt hiszem sok csodás kaland vár itt ránk.

Adelboden felé

Jártunk Bernben, ahol igazi élő medvék voltak a Medve - Árokban, barangoltunk középkori macskaköves utcáin.

Jártunk Bernben

Útközben láttuk a Thuni kastélyt, sétáltunk  Interlakenben és Spiezben a tóparton, meseszép parkokban.

Thun
Túráztunk a csodálatos vadvirágos rétek, fenyvesek, vízesések, hatalmas hófedte csúcsok között. Nagy élmény volt  felvonókról nézni az elénk táruló tájat, a vállalkozó kedvű társaink rollerrel ereszkedtek le a kanyargós aszfalt pályán.

                               
                                   Kalandjaink



















Voltunk a fafaragóknál, és sajtot kóstolhattunk a hegyi sajtfarmon.  Késő délutánonként a falu panorámás strandján pihentük ki az aznapi túra fáradalmait.

Voltunk a fafaragóknál

Ellátogattunk Kanderstegbe, egy népszerű alpesi faluba, útközben sétáltunk a vadregényes Kék-tónál, kristálytiszta vizében rengeteg pisztráng úszkált. Csónakáztunk is a tavon, a víz alatt láttunk egy sellő szobrot, áhítattal hallgattuk a legendát  a kővé vált lányról.

A Kék-tónál

Legnagyobb élmény a Jungfraujoch meghódítása, melyet "Európa tetejének" neveznek. Hegyi vasúttal mentünk fel 3456 méter magasságba. Sok megálló után,  Kleine Scheideg állomásnál átszálltunk egy másik vonatra, ami a hegy belsejében ment tovább. Amikor felértünk a csúcsra, igen csak fáztunk, mindent vastag hó borított. Először nem sokat láttunk, mert a felhők között voltunk, de nemsokára kitisztult az idő, és gyönyörű látvány tárult a szemünk elé. Szikrázott a napsütés a hóborította tájon, körös körül havas csúcsok,  a távolban kék vizű tavak csillogtak. Mászkáltunk a hóban, majd a gyorslifttel felsuhantunk a csillagvizsgálóba. Becsúszkáltunk a jégbarlangba, itt 7 - 10 méter vastag a jég, amiből különböző szobrokat faragtak, volt ott sas, pingvin, fóka , medve és iglu. Mire vonattal leértünk a -2 fokos jégvilágból Lauterbrunnenbe, 30 fokos meleg várt bennünket.

Európa tetején

Volt egy másik jeges "élményünk" is, a csapat egy része éppen elindult az autóbusszal a falu központjába, amikor hirtelen csúnya felhők bukkantak fel a hegyek mögül, óriási felhőszakadás kerekedett belőle hatalmas jégtojásokkal.

"Jégtojások" a fűben

Sajnos eltelt az egy hét, elérkezett a hazaindulás napja. Még egy búcsú séta, szülinaposok, névnaposok köszöntése (ez már hagyomány a csapatnál, az utolsó este az ünnepelteké, tortát sütünk, kis ajándékot készítünk), élmények felelevenítése, csomagolás, takarítás és indulás haza.


Hazafelé is gyönyörű tájakon utaztunk, Meiringentől az Aare szurdokvölgyén haladtunk a Grimsel - hágón át a Rhone - gleccserhez. Franciaországi  kirándulásunk óta két év telt el, akkor jártunk a gleccsernél, képzeljétek szemmel láthatóan sokat olvadt a jégtömeg, érzékelhető az éghajlat változás, a felmelegedés hatása. Utunk a Furka - hágón (2431 m) vezet keresztül, hófödte csúcsok vízesések és hatalmas víztározók között. Az Oberalp - hágó után folyamatosan ereszkedünk lefelé. Lichtenstein, Ausztria, még egy esti séta Salzburgban, a zene városában és hipp - hopp  máris haza érkezünk. Csodálatos volt ez a kirándulás.


Soha nem gondoltam, hogy eljutok ebbe a csodálatos országba, túl drága ahhoz, hogy megengedhessem magamnak, de látjátok a JEKÁ-val sikerült. Ezt Ti is kipróbálhatjátok, két helyszínen is vannak házaik.
Mit gondoltok, hová utazunk 2004-ben? Természetesen Tirolba! Várlak egy újabb tiroli kalandozásra... : ) 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése