2013. február 23., szombat

Norvégia: Irány a végtelen!

Európa legöregebb részén járunk, "formáit" a jégkor hozta létre. A hatalmas jégtömeg lecsiszolta a kőzetet és mélyedéseket vájt ki bennük A kristálytiszta tavak, a bennük tükröződő hegyek ezernyi hófoltja, az itt-ott feltűnő, apró, színes faházak sajátos hangulatot adnak a tájnak. A legöregebb épületek tetejét földdel fedték és növényekkel telepítették be, a hagyományokat követve, vagy talán célszerűségből ma is alkalmazzák ezt a tetőfedési módot. A települések nagy területűek és szétszórt házcsoportokból állnak. Mi is ilyen helyen "laktunk", öt-hatszáz méteres magasságban, házaink pár száz méterre voltak egymástól. 

A kizöldült háztetők
Kezdődjék a kaland! Az első túránk: tundra - túra, lassan magunk mögött hagyjuk a ritkás fenyő és nyírligeteket, fölfelé haladva apró, térdig érő törpecserjék, majd a mohák és zuzmók uralják a tájat.   
No, de beszéljenek helyettem a túrázás fotói. 

Kőrakás. Ha itt jársz, rakj egy követ a tetejére


A túra során néha még a cipő is lekerült rólunk, nyakunkba akasztva, egymás kezét fogva, győztük le az akadályokat.

Indul a tundra - túra
Átkelünk  a vizes akadályon
Következő napon előkerültek a meleg ruhák, hiszen az ország ötödik legnagyobb gleccserét, a 380 méter vastagságú "Kék Jeget" hódítjuk meg. Autóbuszunkkal Haugastol vasútállomásáig mentünk , itt vonatra szálltunk,  Finse állomásig a 34 kilométer távolságot, a 224 méter szint különbséget  fél óra alatt tettük meg (996 méter magasságról 1222 méterig).

Finse
Csípős szél és magas hófalak között (július 24.-én!) indultunk az 1560 méter magasságban kezdődő Kék gleccser felé.

Indulás a gleccserhez

Átfagyott végtagjainkat az állomás melletti kellemes Finse Hotel kávézójában forró teával melegítettük fel. A hatalmas panoráma ablakból gyönyörködhettünk a jeges tájban.


Havas - jeges túráink után legközelebb Norvégia jellegzetességeit, a fjordokat keressük fel, ott találkozunk újra... :)


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése